A böjtölésről
• Sajnos manapság tény, hogy akikről azt gondolnánk, hogy életük része a böjt, éppen ők böjtölnek a legkevésbé. Akik pedig böjtölnek, a böjtölésüket valójában nem is nevezhetjük annak.
• Vannak, akik egészségügyi okokból böjtölnek. Vannak, akik bizonyos ételekről azt mondják, hogy egészségtelenek, és szinte már nem is marad számukra ehető, tisztának mondott étel. Vannak, akik agyonkoplalják magukat, mert fix ideáljuk az utolérhetetlen topmodellek, amely már a gyerekkori Barbie babával kezdődött el.
• Különben érdemes megjegyezni, hogy nagy különbség van a fogyókúra és a böjt között. Az egyik esetében az ember önmagára, az alakjára, a testére figyel, a másik esetben pedig Istenre, illetve a lelke üdvösségére, a megszentelődésre.
• A böjt Isten jelenlétébe helyez és megszenteli a testet, amely a Lélek temploma. Megóv attól, hogy gyors pótkielégülésekkel eltakarjuk lelkünknek ínségét. A cél tehát a szív, a lélek tisztasága.
• A böjt a bűnbánatnak a jele. Aki böjtöl, többé nem akar ragaszkodni a bűnhöz, azaz újra Istenhez szeretne fordulni, csak Istenhez akar tartozni.
• A böjt igen szoros kapcsolatban van az eukarisztiával. Krisztus testének magunkhoz vevése által még a táplálkozásunk is megszentelődik. Ami eredetileg csak táplálkozási ösztön volt, most szakrálissá válik.
• És a csoda? Isten, aki elénk siet, ő maga nyújtja nekünk azt a táplálékot, amely által az ő isteni életében részesít minket. Ünnep. Talán – az evangélium szerint – éppen ezért is keni be illatos olajjal a fejét az, aki böjtöl.
Fr. Anaklét OFM