Az elvetett mag termést ad
Kolozsvári Magyar Napok
Együtt lehet elérni jelentős eseményeket, ezt bizonyította az a sajtótájékoztató, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete közösen tartott. E két szervezet használta ki legmesszebbmenőbben a több hete tartó vitát, amely a kolozsvári városháza és a Kolozs megyei prefektúra között zajlik. A téma: mikor tartsák a Kolozsvári Magyar Napokat. Májustól októberig különböző dátumok vetődtek fel, de megegyezés mindeddig nem született.
A két magyar szervezet eközben elhatározta: az első Kolozsvári Magyar Napokat augusztus 18–22. között tartja meg. Ebbe az öt napba esik a város alapításának ünnepe is, hiszen 1316. augusztus 19-én Károly Róbert király az előtte megjelenő Benedek plébános és Stark bíró kérésére oklevelet bocsátott ki, amelyben a helységnek visszaadta régi kiváltságát, s újabbakat is biztosított számára, a települést városi rangra (civitas) emelte. Ugyanakkor a kiválasztott időpont azért is alkalmas, mert ekkor van a magyar állam alapításának és Szent István királynak az emléknapja, így a méltó megünneplés biztosított. Ugyanekkor megtartható a kolozsvári magyar közösség, a városból elszármazott tízezrek közösségépítő hatású találkozója is. Kolozsvár Erdély történelmi és jelenlegi fővárosaként e rendezvénnyel is közvetlenül üzen a városból elszármazottaknak, és évente legalább egyszer hazavárja őket a közös ünneplésre.
Amint a két főszervező intézet vezetői, László Attila (RMDSZ) és Gergely Balázs (EMNT) elmondták, Kolozsvár szerepe az erdélyi és Kárpát- medencei magyarság múltjában és jelenében kétségbevonhatatlan. A Kolozsvári Magyar Napok kiváló alkalom a város magyar kulturális életének felmutatására. A rendezvényre több erdélyi és Kárpát-medencei meghívottat is várnak. Reménykednek abban, hogy élő kapcsolatok alakulnak, fejlődnek Kolozsvár közvetítésével. A már meglévő testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése ugyancsak cél. Cél az erdélyi magyar kultúra bemutatása, megismertetése a többségi lakossággal. A Kolozsvári Magyar Napok lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar közösség felmutassa életképességét, sokszínűségét, értékteremtő munkáját, és alkalmat kínáljon a párbeszédre nemcsak a kultúra, hanem a közös élettér más vetületeiben is.
Kolozsvár ma is három magyar történelmi egyház püspöki székhelye. Erdélyben itt van bejegyezve a legtöbb magyar civilszervezet, munkájukra, szervező-, alkotóképességükre a Kolozsvári Magyar Napok keretében jelentős feladatok várnak. A tervezett igen gazdag programból a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat: komolyzenei hangversenyek; erdélyi és határon túli magyar kiadók részvételével könyvbemutatók és könyvvásár; Kolozsvár testvérvárosának, Pécsnek a bemutatkozása (2010-ben ez Európa kulturális fővárosa); színházi és bábelőadások, Szent István-napi néptánctalálkozó; ifjúsági és gyermekprogramok, városnézés iskolásoknak, Donát-játékok, mesedélután, játszóház; koncertek: Beatrice, Kaláka, Hot Jazz Band, Knock Out, Kalapos Jazz Band. Tervezett helyszínek: Farkas utca, Főtér, Óvár, a Sapientia–EMTE főépülete (Bocskai-szülőház), az Erdélyi Múzeum Egyesület előadóterme, a Bánffy-palota. Programfelelősök: Csoma Botond, Szabó Lilla, Talpas Botond. A rendezvénynek 23 partnere van és 12 támogatója. A felkért védnökök: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor, Románia kulturális minisztere, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, Pávai Zsolt, Pécs polgármestere, Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Az augusztusi öt nap a megértés, az összhang, egymás megbecsülése, elismerése, értékeinek megismerése, a szeretet és barátság ünnepe lehet.
Csomafáy Ferenc