A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában

A Verbum kiadó újdonságai

maxpicard
Max Picard: Menekülés Isten elől

Max Picard (1888–1965) svájci író, kultúrfilozófus, orvosi foglalkozását feladva az 1920-as években telepedett le Tessinben, ahol csendes visszavonultságban a szemlélődésnek és könyvei megírásának szentelte életét. Műfajilag nehezen besorolható írásaiban drámai erejű költői képekben tárja olvasói elé a modern társadalom buktatóit. Jelen műve, mely Hermann Hesse szerint Picard „talán legszebb, legkomolyabb, ugyanakkor legvigasztalóbb” könyve is, 1934-ben látott először napvilágot, meditatív gondolatfüzéreinek lényegi mondanivalója azonban mára sem veszített semmit időszerűségéből: az egyre hevesebb tempót diktáló életritmus katasztrófába torkollik, ha nem hagyunk fel az Isten előli meneküléssel.

botar gabor
Botár Gábor: Krisztus szeretetének sürgetésében

SZIT – Verbum, Kolozsvár 2014

Mivel a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek Szerzetesközössége 2014 novemberében ünnepli Erdélybe való letelepülésének 150. évfordulóját, az erre az alkalomra szervezett, több erdélyi települést átfogó ünnepségsorozat része ennek a könyvnek a megjelentetése. Méltó, hogy ily módon is emléket állítsunk a nagy elődöknek, akik e nemes ügy szolgálatára szentelték életüket. Ugyanakkor hálám és elismerésem jele ez a könyv a szerzetesrend azon kor­társ tagjai és vezetői irányába, akiknek segítségnyújtását, támogatását, a jó ügyben való mellémállását papi pályám során mindvégig érezhettem. Munkámat hézagpótlónak szánom a Szent Családról nei'ezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek erdélyi tevékenységének részletes összefoglalására. Magyar nyelven ugyanis eddig nem jelent meg ilyen jellegű összefoglaló a témával kapcsolatosan.
Boldog Iosef Nardini közbenjárására váljon Isten dicsőségére a nővérek erdélyi tevékenységének 150 éve, melyet jelen munkámmal összegezni igyekeztem!

Botár Gábor 1964-ben született Csíkszentgyörgyön. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, aminek befejeztével 1989-ben szentelte pappá dr. Jakab Antal megyéspüspök. Öt évig segédlelkészként szolgált Csíkszere­dában, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. 1994-től Székelyudvarhelyen tevékenykedik, kezdetben helyi lelkészként, majd 1995-től a Kis Szent Teréz Plébánia felelős lelkipásztoraként. Doktori tanulmányait 2009 és 2014 között folytatta a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen Marton József professzor, egyháztörténész vezetésével. Kutatási területe a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek működése Erdélyben. Doktori disszertációját 2014 januárjában védte meg a fent említett egyetem Római Katolikus Teo­lógia Karán.

evkonyv 2014
Homa Ildikó: Evangéliumi lélektan. Önismeret mindenkinek

Verbum, Kolozsvár 2014

A szerző vallomása: „Jelen könyv az Evangéliumi lélektan címmel indított rádiós műsorsorozatból született.  Mindig is foglalkoztatott, hogyan lehet a vallás és a lélektan közötti látszólagos ellentétet feloldani. Azonban rájöttem, hogy ez egy kudarcos vállalkozás, nem lehet „a” vallást és „a” lélektant kibékíteni, hiszen ezek olyan fogalmak, amelyek csak a fejünkben, a tudományban léteznek, és adott esetben nem érintik a hétköznapi életünket, a lelkünket. Ennek a vállalkozásnak egyetlen járható útja van: megpróbálhatom a személyesen megélt vallásosságot és lelkiséget kibékíteni, összecsiszolni. Ez a könyv nemcsak vallásos emberek számára íródott. Mindegyikünk lelkében létezik egy vallásos rész, amely nyitott mindarra, ami lelki kérdésekkel foglalkozik, függetlenül attól, hogy milyen dogmatikus rendszert vallunk magunkénak.”

187  oldal

evkonyv 2014

 Thérèse Gardey de Soos: Mint aki tűzön ment át

Eugénie Smet
Gondviselésről Nevezett Boldog Mária
a Segítő Nővérek Kongregációja alapítónője
Életrajz
(1825–1871)

SZIT – Verbum, Kolozsvár 2014

A két lábbal a földön álló és ugyanakkor ellentmondásokat magában hordozó fiatal lány, Eugénie Smet, a Gondviselés munkálkodása által alapítónővé lett. Tulajdonképpen semmi kedve sem volt hozzá. Mégis, amikor negyvenöt évesen földi élete végéhez érkezett, egy fiatal, erős intézmény szilárd alapját hagyta hátra, amelynek harmadik letelepedési helye Kína volt. Lendülete és dinamizmusa százötven évvel később is lelkesíti a világ huszonöt országában élő segítő nővéreket.

Életének és üzenetének újraolvasásában az vezet minket, amit ő néhány év leforgása alatt nekünk ajándékozott, amit számos nővér megélt őt követve, valamint az, akik mi, segítő nővérek ma vagyunk útkereséseinkkel és vágyainkkal.

Amikor egy követ a vízbe dobnak, az elmerül, de a vízfelszínnel való pillanatnyi érintkezés a legtávolabbi partokig kitáguló hullámokat és köröket idéz elő. A rövid érintéssel a kő mozgást idézett elő, és bár ő maga a víz mélyén nyugszik, a hullámok tanúi megtett útjának. Ehhez hasonlóan minden ember életének következményei vannak, amelyekről neki nincs tudomása, mégis tőle származnak. Egy élet jelentősége és szeretetének ereje csak később mutatkozik meg.

Gondviselésről Nevezett Mária nem előírásokat és programot hagyott hátra, hanem egy sugallatot, amely az idő múltával a hullámok továbbterjedéséhez hasonlóan alakul, és talál új formákra.

150 oldal

evkonyv 2014
Ecce sacerdos magnus
Tanulmányok Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára


Szerkeszők: Marton József – Diósi Dávid – Bodó Márta
SZIT – Verbum, Budapest – Kolozsvár 2014

A  kötet az évforduló alkalmával rendezett konferencián elhangzott előadások és egyéb jelentős, eddig fel nem dolgozott dokumentumok (katonai szolgálat, lapszerkesztői tevékenység, plébánosi munkásság, belényesi kormányzóság, Securitate által készített lehallgatási jegyzőkönyvek stb.) gyűjteménye.

232 oldal

evkonyv 2014
A II. vatikáni zsinat maradandó időszerűsége
Ötven évvel a zsinat után az erdélyi egyházmegyében

Szerkesztők:
Nóda Mózes, Zamfir Korinna, Bodó Márta

A Katolikus Akadémia kiadványai 1.

SZIT–Verbum, Budapest–Kolozsvár 2014.

A II. vatikáni zsinat korszakalkotó esemény volt a katolikus egyház életében. Megújította az egyházat, a liturgiát, a teológiát és a lelkipásztori gyakorlatot. Nyitott más felekezetek, más vallások és a társadalom felé. Nem mondott ítéletet, hanem párbeszédet kezdeményezett. Számos magától értetődőnek tűnő lehetőség elképzelhetetlen lenne a zsinat nélkül. Az egyházat közösségként tapasztalhatjuk meg; a liturgia a közösség ünnepe, anyanyelvünkön olvashatjuk a Szentírást, a világi krisztushívők szerepet vállalhatnak az egyházban. A zsinat olyan távlatokat nyitott, amelyek ötven évvel később is időszerűek. Ezért a Katolikus Akadémia keretében egy éven keresztül felelevenítettük a zsinat eredményeit. E kötetben ezeket az eredményeket tárjuk az olvasók elé.